erdélyi uniók: →Erdély 3 részének önkéntes szövetkezései bel- és külpolitikai okok miatt. - Az →erdélyi parasztháború u. 1437. IX. 16: a m. nemesség, a székelyek és a szászok megkötötték a →kápolnai uniót. A kir. iránti hűségük hangoztatása mellett támogatást ígértek egymásnak, főleg a parasztok és a tör. ellen. A megállapodás szerint, ha viszály keletkeznék a 3 nép között, a kir. döntsön. 1438: megújították ezt az uniót a külső ellenség ellen kötött véd- és dacszövetség formájában. A tör. ugyanis ismételten betört, s a lakosságot rabságba hurcolta. Ettől kezdve szaporodtak a gyűlések is, melyeken Erdély lakossága részt vett, s melyek hadi készülődéssel foglalkoztak. - A törökdúlás és a Mátyás trónralépte előtt uralkodó bizonytalan közállapotok, belső harcok kívánatossá tették a szövetkezés megújítását. Az 1459. évi medgyesi unió tartalmaz ugyan hűségfogadalmat a kir. iránt, de azt az ígéretet is, hogy szabadságaikat a kir-lyal szemben is kölcsönösen megvédik. - Az 1506. évi segesvári unió a jogbizonytalanságon is segíteni akart, amikor elhatározta, hogy rendes bíróság lépjen életbe, melybe minden nemz. 14-14 férfit küldjön, s a 43-ikat a gyulafehérvári kápt. (→erdélyi Szent Mihály főangyalról nevezett székeskáptalan). Ezek évente kétszer jöjjenek össze s bíráskodjanak minden gonosztett és →hatalmaskodás ügyében. Az ~kal egyidőben ment végbe az →erdélyi vajda tekintélyének emelkedése is, aki mint →székely ispán növekvő hadi hatalmat egyesített. E 2 tényező: a "három nemzet" (tres nationes) önkéntes szövetkezése, amint a 15. sz. 2. felében már nevezték őket, és a kir-t képviselő vajda önálló hatalmának megerősödése volt az az alap, melyen Mohács után az →erdélyi fejedelemség alkotmányviszonyai fölépülhettek. Ku.P.